Blog

A reintegrációs őrizet, olyan kényszerintézkedés, amely a kevésbé veszélyes bűnelkövetők számára lehetőséget biztosít, hogy szabadságvesztésük utolsó szakaszát - elektronikus nyomkövető használatával - az általuk megjelölt, de a büntetés-végrehajtási bíró által engedélyezett lakásban tölthessék ki. Alanyi jogon nem jár senkinek, a 2013. évi CCXL. törvény meghatározza mely esetekben rendelhető el, ki terjesztheti elő illetve a kizárási és megszüntetési okokat is rögzíti.

Ki rendeli el?

A reintegrációs őrizet elrendelése illetve a későbbi megszüntetése is a büntetés végrehajtási bíró hatáskörébe tartozik, vagyis a végső döntést ő állapítja meg. Az elrendelést megalapozó adatok beszerzése illetve az indítvány előterjesztése viszont a büntetés végrehajtási intézet feladata, de a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalommal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti a bv. intézet felé.  Ebben az esetben a kérelmet a büntetés végrehajtási intézet 15 napon belül továbbítja bv. bírónak, aki az iratok alapján hozza meg döntését és meghallgatást tart.

Milyen feltételek szükségesek?

Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés szabályait a Btk. X. Fejezete deklarálja. Mentesülése esetén az elítélt nem köteles számot adni korábbi elítéléséről, viszont az erre vonatkozó adatokat jogosultak a hatóságok, egy bizonyos ideig megőrizni, melynek részletszabályait a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló 2009. évi XLVII. törvény tartalmazza. A mentesítés, mint reszociatív intézmény célja, hogy az elkövető egy hosszabb-rövidebb idő eltelte után ártatlannak minősüljön, az erkölcsi bizonyítványában a büntetlen előéletű státusz szerepeljen, ami biztosítja számára az új élet kezdetének lehetőségét.

Azt vizsgálva, hogy a jogerős elmarasztalás esetén az elítélt mennyi idő után kaphat „tiszta” erkölcsi bizonyítványt, fontos tisztázni a mentesülési illetve a bűnügyi nyilvántartási idő kapcsolatának szabályait.

A Btk. 21.§ tartalmazza az ún. megelőző jogos védelem szabályait, mint az előzetes védekezés intézményét, amely a jogtalan támadás bekövetkezhetőségének távoli veszélyére nyújt védekezési lehetőséget. A személy ez esetben előzetesen felkészül a személy, vagy javak elleni jogtalan támadásra, védelmi eszköz alkalmazásával. A támadás megkezdésére nem kerül még sor, illetve a közvetlenül fenyegető helyzet sem alakul még ki ebben a helyzetben.

a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján

és a

a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény változtatásaival kiegészítve

A távoltartás egy kényszerintézkedés, mely korlátozza a mozgásszabadságot és a tartózkodási hely megválasztását és melynek során a bíró előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel

  • nem léphet sem közvetett, sem közvetlen kapcsolatba
  • a bíróság kérheti, hogy a terhelt adott lakást hagyjon el és maradjon onnan távol, ha ez szükséges ahhoz, hogy ne jöhessen létre kapcsolat a terhelt és aközött a személy között, akitől távol kell maradnia
  • a terhelt személynek távol kell maradnia a másik fél a lakóhelyétől, munkahelyétől és minden más olyan intézménytől, amelyet az adott személy rendszeresen látogat, különösen az általa látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettől.

Az európai elfogatóparancs

  • egy uniós tagállam igazságügyi hatóságának megkeresése
  • egy másik uniós tagállamban tartózkodó személy
  • elfogása, valamint átadása érdekében,
  • büntetőeljárás lefolytatása, vagy az első tagállamban meghozott szabadságvesztésbüntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából.

 Miben különbözik a körözéstől?

 A következő tanácsok egy “öreg motorostól” származnak, aki (nem teljesen jószántából ugyan) már több ízben átélte, hogy mivel jár egy büntetés-végrehajtási intézetbe történő bevonulás – és aki most a nagyközönséggel is megosztja tapasztalatait. Reméljük persze, hogy Önöknek pusztán érdekes és/vagy izgalmas olvasmányélményt jelentenek majd az alábbiak, mert a való életben soha nem lesz szükségük ezen ismeretekre. A legjobb családban is előfordul, hogy az Ördög nem alszik. Szóval:

 “A bevonulás napján az elítéltnek szüksége van a postán kapott behívó levélre, és egy érvényes személyi igazolványra. Más okmányt nem ajánlatos magunkkal vinni, annak ellenére sem, hogy a behívóban felsorolnak adókártyát és társadalombiztosítási kártyát is. Ezeket azonban mégsem célszerű bevinni, mert egyrészt úgysem kéri őket soha senki, másrészt meg, ha mégis leadjuk, letétezni fogják mindkettőt, és innentől kezdve szinte lehetetlen visszaszerezni közülük bármelyiket is, egészen a szabadulásig. Pedig, a büntetés letöltése során, szükség lehet rájuk, esetleg egy rövid távú eltávozás alkalmával történő fogorvosi vizsgálathoz, vagy bármilyen ügyintézéshez. Hasonló okokból a jogosítványt sem ajánlott bevinni. 

Feljelentési Kisokos

15 márc. 2015
Kategória: büntetőjog-blog

A feljelentés minden olyan - a hatóság tudomására hozott - formához nem kötött közlés, amely meghatározott vagy ismeretlen személy által elkövetett bűncselekmény, szabálysértés gyanújára utaló tényállást, illetve adatot tartalmaz.

A magánindítvány előterjesztésének határidejét a büntetőeljárási törvény 30 napban határozza meg. A 30 napos határidőt a jogszabály a sértettnek a bűncselekményről való tudomásszerzéséhez köti.

2013-tól a kábítószer fogyasztását is bünteti a törvény. A csekély mennyiségű kábítószer tartásával egy büntetési kategóriába tartozik, vagyis két év szabadságvesztéssel büntetendő. 

Ha a vér alkohol szintje 0,5 ezrelék alatt maradt, és első alkalommal történt ittas vezetés, úgy az ügy szabálysértésnek minősül. 6-12 hónap vezetéstől eltiltásra (azaz jogosítvány bevonásra), 100-300 ezer forint pénzbírság, és 6 hónapnál hosszabb idejű vezetéstől eltiltás esetén kötelező utánképzésre számíthat.

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat