Blog

A reintegrációs őrizet, olyan kényszerintézkedés, amely a kevésbé veszélyes bűnelkövetők számára lehetőséget biztosít, hogy szabadságvesztésük utolsó szakaszát - elektronikus nyomkövető használatával - az általuk megjelölt, de a büntetés-végrehajtási bíró által engedélyezett lakásban tölthessék ki. Alanyi jogon nem jár senkinek, a 2013. évi CCXL. törvény meghatározza mely esetekben rendelhető el, ki terjesztheti elő illetve a kizárási és megszüntetési okokat is rögzíti.

Ki rendeli el?

A reintegrációs őrizet elrendelése illetve a későbbi megszüntetése is a büntetés végrehajtási bíró hatáskörébe tartozik, vagyis a végső döntést ő állapítja meg. Az elrendelést megalapozó adatok beszerzése illetve az indítvány előterjesztése viszont a büntetés végrehajtási intézet feladata, de a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalommal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti a bv. intézet felé.  Ebben az esetben a kérelmet a büntetés végrehajtási intézet 15 napon belül továbbítja bv. bírónak, aki az iratok alapján hozza meg döntését és meghallgatást tart.

Milyen feltételek szükségesek?

Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés szabályait a Btk. X. Fejezete deklarálja. Mentesülése esetén az elítélt nem köteles számot adni korábbi elítéléséről, viszont az erre vonatkozó adatokat jogosultak a hatóságok, egy bizonyos ideig megőrizni, melynek részletszabályait a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló 2009. évi XLVII. törvény tartalmazza. A mentesítés, mint reszociatív intézmény célja, hogy az elkövető egy hosszabb-rövidebb idő eltelte után ártatlannak minősüljön, az erkölcsi bizonyítványában a büntetlen előéletű státusz szerepeljen, ami biztosítja számára az új élet kezdetének lehetőségét.

Azt vizsgálva, hogy a jogerős elmarasztalás esetén az elítélt mennyi idő után kaphat „tiszta” erkölcsi bizonyítványt, fontos tisztázni a mentesülési illetve a bűnügyi nyilvántartási idő kapcsolatának szabályait.

Kategória: büntetőjog-blog

A Btk. 21.§ tartalmazza az ún. megelőző jogos védelem szabályait, mint az előzetes védekezés intézményét, amely a jogtalan támadás bekövetkezhetőségének távoli veszélyére nyújt védekezési lehetőséget. A személy ez esetben előzetesen felkészül a személy, vagy javak elleni jogtalan támadásra, védelmi eszköz alkalmazásával. A támadás megkezdésére nem kerül még sor, illetve a közvetlenül fenyegető helyzet sem alakul még ki ebben a helyzetben.

Kategória: büntetőjog-blog
péntek, 02 december 2016 15:29

Hogyan működik az európai elfogatóparancs?

Az európai elfogatóparancs

  • egy uniós tagállam igazságügyi hatóságának megkeresése
  • egy másik uniós tagállamban tartózkodó személy
  • elfogása, valamint átadása érdekében,
  • büntetőeljárás lefolytatása, vagy az első tagállamban meghozott szabadságvesztésbüntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából.

 Miben különbözik a körözéstől?

Kategória: büntetőjog-blog
szerda, 10 február 2016 10:38

Tetthely

Ma bárkit el lehet lehetetleníteni egy névtelen levéllel - ezzel hívta fel Somos András műsorvezetőt a Fórumban, az ATV beszélgetős műsorában egy néző. Kiderült, hogy egy minősített zsarolás megalapozott gyanúja miatt indult ügy volt terheltje telefonált, aki majdnem két és fél évig kényszerült arra, hogy az ellene megindított büntetőeljárást eltűrje. Eközben munkakapcsolatai leépültek, családja elhidegült tőle - és kórházba is került trombózissal. Két és fél év után bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozást ellene. ​Mit lehet tenni egy ilyen esetben? Lehet-e hatékonyan védekezni, esetleg jogorvoslatot keresni?  Gerő Tamás ügyvéd válaszolt a feltett kérdésekre. ATV Tetthely 20.20


Kategória: Hírek
vasárnap, 08 március 2015 08:12

Tetthely

A magyar büntető törvénykönyv  úgy szól a rongálás tényállásáról, hogy aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. Alapesetben 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki  temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg az azonban már minősített eset, büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés.  Azonban a büntetés 1 évtől 5 évig terjed ha a rongálás jelentős kart okoz.

Az elkövetési magatartás a megrongálás, illetve a megsemmisítés.

A megrongálás fogalma a dolog állagának olyan károsítását jelenti, amelynek következtében a vagyontárgy értékcsökkenést szenved. A bűncselekmény megállapításához nem szükséges, hogy a vagyontárgy használhatósága megszűnjön vagy korlátozottá váljon.

A megsemmisítés következtében a vagyontárgy eredeti állapotába nem állítható helyre.

A megrongálás esetében a kár az a költség, amely a dolog eredetei állapotának helyreállításához szükséges.

A Miniszterelnökség közleményben ítélte el a temető megrongálását. Mint írták, "a Miniszterelnökség határozottan elítéli a gyöngyösi zsidó temetőben elkövetett sírgyalázók barbár tettét. A Kormány minden rendelkezésére álló eszközzel fellép a nemzeti, etnikai, vallási és más közösségek elleni gyűlöletkeltéssel és gyűlöletcselekményekkel szemben."

Az az európai kulturális örökség védelméről szóló ún. Faro-i Egyezmény kapcsán a kormány még ebben az évben 1 milliárd forint támogatással programot indít az elhanyagolt temetők felújítása érdekében.

Az antiszemita indítékot nagyon nehéz bizonyítani. Ha azonban a motívum a vagyonkeresés volt , (értéktárgy keresés) az elkövető nem volt tisztában a zsidó temetkezési szokásokkal, ugyanis nem temetik értékekkel az elhunytakat.

Kategória: Hírek

 A következő tanácsok egy “öreg motorostól” származnak, aki (nem teljesen jószántából ugyan) már több ízben átélte, hogy mivel jár egy büntetés-végrehajtási intézetbe történő bevonulás – és aki most a nagyközönséggel is megosztja tapasztalatait. Reméljük persze, hogy Önöknek pusztán érdekes és/vagy izgalmas olvasmányélményt jelentenek majd az alábbiak, mert a való életben soha nem lesz szükségük ezen ismeretekre. A legjobb családban is előfordul, hogy az Ördög nem alszik. Szóval:

 “A bevonulás napján az elítéltnek szüksége van a postán kapott behívó levélre, és egy érvényes személyi igazolványra. Más okmányt nem ajánlatos magunkkal vinni, annak ellenére sem, hogy a behívóban felsorolnak adókártyát és társadalombiztosítási kártyát is. Ezeket azonban mégsem célszerű bevinni, mert egyrészt úgysem kéri őket soha senki, másrészt meg, ha mégis leadjuk, letétezni fogják mindkettőt, és innentől kezdve szinte lehetetlen visszaszerezni közülük bármelyiket is, egészen a szabadulásig. Pedig, a büntetés letöltése során, szükség lehet rájuk, esetleg egy rövid távú eltávozás alkalmával történő fogorvosi vizsgálathoz, vagy bármilyen ügyintézéshez. Hasonló okokból a jogosítványt sem ajánlott bevinni. 

2014 december 24. napján egy járókelő a XXI. kerületben egy csecsemő holttestét találta az utcán. A rendőrség szerint kizárható az idegenkezűség. Sajnos sok jogeset szól arról, hogy egy szülő nő bántalmazza, vagy megöli újszülött gyermekét.

14. életévét be nem töltött ember sérelmére elkövetett emberölésnek minősül, ami az emberölés egyik minősített esete, büntetési tétele 10-20 évig, vagy akár életfogytig terjedő szabadságvesztés. Azonban 1999 és 2003 között visszahozta a jogalkotó az újszülött megölése tényállást, amely enyhébben minősül, mint az emberölés minősített esete. Az indokolás szerint a szülő nő másfajta fizikai és pszichikai állapotban van, ami azt jelenti, hogy nem teljesen beszámítható. Az elkövető beszámíthatóságát minden ilyen esetben vizsgálni kell. Ezt a vizsgálatot orvosszakértő végzi.

Kategória: Hírek
vasárnap, 15 március 2015 00:00

Feljelentési Kisokos

A feljelentés minden olyan - a hatóság tudomására hozott - formához nem kötött közlés, amely meghatározott vagy ismeretlen személy által elkövetett bűncselekmény, szabálysértés gyanújára utaló tényállást, illetve adatot tartalmaz.

Kategória: büntetőjog-blog
1. oldal / 2

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat